Detail

Amikor elkezdjük boncolgatni a talaj komplex témakörét, láthatjuk, hogy sok tényező járul hozzá az “egészséges talaj” optimális működéséhez – kémiai, fizikai vagy biológiai. Nyilvánvaló, hogy a talajbiológia különösen nagy szerepet játszott a talajegészség iránti érdeklődés katalizálásában, és jó okkal. A talaj biológiai kölcsönhatásai kulcsfontosságúak több talajfunkció szempontjából, mint a növények tápanyagellátása¹, a talaj aggregátumainak és struktúrájának fenntartása², a gáz és víz kölcsönhatása², a növények megvédése kártevőktől és betegségektől^3,4, vagy szerves anyagok termelése^5,6. A mikrobák kétségkívül a talaj termőképességének láthatatlan motorjai, és a növények egészsége végeredményben ezeken a talajt és gyökérzetet átható organizmusokon múlik. Tisztázni kell viszont, hogy tudásunk még hiányos, sokat kell tanulnunk, különösképp a talajbiológia “mikro” aspektusáról. E mikro-lények hatalmas kiaknázatlan lehetőséget rejtenek termelési rendszereink fejlesztésben. Parányi szövetségeseinkkel a jövő termelési rendszerei különböző célzott oltóanyagokat és stratégiákat fognak használni, amik a tápanyagellátást, növényvédelmet és a talaj termőképességének felépítését segítik. Mindezt a biológiailag működtetett, és a mainál sokkal fenntarthatóbb módon.

Néhány bevezethető egyszerű stratégia a talaj biológiai funkcióinak javítására:

• Élő gyökérzet fenntartása
  • A folyamatos talajtakarás élő növényekkel biztosítja, hogy a gyökerek és a gyökérváladékok folyamatosan táplálják a talajbiótát. Folyamatos termesztés, zöldtrágyázás vagy idényen kívüli takarónövények ideálisak erre a célra.
• Szerves módosítások
  • A komposzt és a trágya olyan jótékony biológiával oltja be a talajt, amely elegendő szenet és tápanyagot nyújt a fenntartható használhatósághoz.
• Biotrágyák
  • A komposzt és a trágya jóval sokoldalúbb, de vannak helyzetek, mikor célszerűbb speciális oltóanyag kultúrát használni. A rhizobium használata zöldségekhez, vagy a mikorrhizás gombáké fák terméséhez jó példák erre, de az opciók tárháza éppoly hatalmas, mint maga mikrobiom.
• Növényfaj-változatosság
  • Vegyes takarónövényzet, változatos legelők, és a sorközbe vetés mind bebizonyították, hogy képesek növelni a talaj biológiai aktivitását.
• Minimális talajforgatás
  • A szántásnélküliség vagy a minimális szántás segít csökkenteni a talaji élettér bolygatását.
• Szerhasználat minimalizálása
  • Túl sok műtrágya vagy növényvédő szer árthat a biológiai aktivitásnak.

A talajbiológia nagyon fontos, de annak a komplex talajmátrixon belül kell működnie, amely egyaránt kémiai és fizikai világ. Ebből kifolyólag, biológiai vitáinkat e szélesebb kontextusba kell illesztenünk, hiszen ezek mégiscsak kölcsönhatások. Gazdálkodók gyakran mérik fel tesztekkel a talaj termékenységét, úgyhogy nézzük, mely pontokon ér össze a kémia és a biológia. A talajkémia egy felettébb komplex témakör, és rengeteg olvasnivaló áll róla rendelkezésre. Ezért csak néhány pontot szeretnék kiemelni. Talán a jövőben mélyebben is érinthetem a talajkémiát.

Világszerte általánosan elterjedten csak egy maréknyi paramétert vesznek figyelembe a talajanalízisek. Például fő tápanyagokat és pH-értéket. Bármely nélkülözhetetlen tápanyag korlátozása, vagy a tápanyagegyensúly felborulása súlyosan befolyásolhatja a növekedést, és a növények fejlődését. Ezért fontos, hogy valamilyen rendszerességgel minden mikro- és makro-tápanyagot teszteljünk. Nem szabad elfeledni a kevésbé szem előtt tartott anyagokat sem. Ilyen a molibdén, a kobalt és a nikkel. Ezeknek mind fontos szerepük van a nitrogénmegkötésben és nitrogénháztartás szabályzásában. Gyakran elfeledett tény, hogy a mikrobáknak is szükségük van tápanyagokra. Ugyanúgy a fentebb említett mikro- és makro-ásványokra is. Túlzottan a növények igényeire összpontosítunk, de ismét a Mo, Co és Ni példáját használva, a nitrogénmegkötő baktériumok nem képesek a nitrogén megkötésére e fontos ásványok nélkül. Hiányuk korlátozza a növény megfelelő nitrogénellátását.

A legtöbb talajteszt csak a növények számára elérhető tápanyagokat veszi figyelembe. De a talajban gyakran vannak nagyon fontos tápanyagok, amelyek nem feltétlen elérhetők növényeknek, mégis jelen vannak. Ezt gyakran nevezik teljes tápanyagmennyiségnek, és akár a növények által elérhető érték tízszerese is lehet. Ezek a tápanyagok oldhatatlanok, gyakran elzártak, így a növények nem férnek hozzájuk⁷. A mikroorganizmusoknak viszont rengeteg olyan eszközük és stratégiájuk van, amelyekkel képesek oldhatóvá és elérhetővé tenni ezeket. Speciális enzimeket és savakat választanak ki, amelyek leválasztják az ásványokat a talajmátrixról, ezzel elérhetővé teszik a növényeknek^8,9. Ebben rejlik, hogy miért képesek csökkenteni a műtrágya mennyiségét a talaj biológiai funkcióit segítő stratégiákat alkalmazó gazdák. Ilyen módszerekkel lehet felnyitni a talaj rejtett tartalékait. Világszerte nagyon sok gazdálkodó volt képes így csökkenteni a műtrágya mennyiségét, és egyben fenntartani a jövedelmezőséget. Természetesen az ilyen stratégiákat csakis az adott kontextuson belül lehet kivitelezni, a talajtípust és más környezeti körülményeket is figyelembe véve. Ahogy a terraHORSCH előző számaiban is említettük, a legcélravezetőbb egy olyan integrált megközelítési mód lehet, amely több különböző stratégiát alkalmaz.