Detail

Sok dolog, amit ma már az autonómia címszó alatt talál meg az ember, Pilipp Horsch szerint inkább automatizálás. A következő lépésként a szántóföldi folyamatok lesznek automatizálva, és a gépek teljesítménypotenciálja lesz teljesen kihasználva. „Nézzünk például egy traktort, amely GPS-szel halad és egymaga meg tudja csinálni a fordulót – ez csak egy automatizálási lépés, hiszen még kell valaki, aki a gépben ül, és kezeli azt. Az autonómia egyértelműen azt jelenti, hogy a gép kezelő nélkül halad, és hogy több gép is dolgozik, azaz nem kell fülke a gépre. És nagyon fontos, hogy az automatizálás a teljes autonómia előtt történik. Egyértelműen az az első lépés. Már ebben a témában is nagyon messzire jutottunk, hiszen az automatizálás már évek óta kiemelt téma. A teljes automatizálásig azért még sok akadályt kell leküzdenünk.” mondja.

Három fontos előfeltétele van annak, hogy ma részben autonóm módon dolgozzunk: a nyomtervezési rendszer, a „geofencing” , azaz egy virtuális kerítés, illetve a biztonság témaköre. „Ezeket úgy oldjuk meg napjainkban, hogy van egy „gépkezelő” a szántóföldön, akinél van egy távirányító. Az ő feladata a felügyelet, és hogy szükség esetén lépjen közbe. A távirányító egy 500 m sugarú kört fed le. Ez a három szempont fontos, hogy részben autonóm módon gyorsan a szántóföldekre mehessünk, és biztonságban legyünk.” mondja Philipp Horsch. A következő lépések, amik ezután következnek, az érzékelők, amikkel a gépeket felügyelhetjük, mint például eldugulás érzékelő. „Többféle koncepció műszaki megvalósításán dolgozunk, mivel jelenleg még nem tudjuk, melyik fog működni. Annyit tudunk, hogy a különböző ötleteket a szántóföldre kell vinnünk, gyakorolnunk kell a használatukat, illetve ki kell ismernünk és fejlesztenünk kell őket. Minden esetre az biztos, hogy határozottan nyitott gondolkodásúak vagyunk.” mondja Horsch úr.

Azonban nemcsak a műszaki újítások fontosak a szántóföldi autonómia megvalósításához, hanem a jelenlegi jogi helyzet is. Pillanatnyilag a törvényhozók a szántóföldeket ugyanúgy kezelik, mint a közutakat. Michael Horsch szerint azonban vannak különbségek, főleg a közúton és a szántóföldön közlekedők sebességét vagy a szembejövő forgalom tárgyát tekintve. „Nagy szükség van arra, hogy ezeket újrahatározzák és a közvélemény nyomása is nagy, hogy végre megteremtsék a keretfeltételeket. Amikor szétválasztják a közutat a szántóföldtől, akkor gyorsabban jutunk ki a szántóföldre.” További elengedhetetlen pont számára a biztonsági rendszerek, azaz a kamerarendszerek, a radar- és LIDAR (lézer alapú távvezérlési) rendszerek szabványosíthatósága. „Azt reméljük, hogy a biztonsági rendszerek az elkövetkezendő években olyan mértékben fejlődnek, hogy szabványosítani lehet majd azokat, hiszen műszakilag már olyan szinten leszünk. Mindez jelenleg teljesen megfelelő egy próbaüzemhez, mert ott tapasztalatokat szeretnénk szerezni, gépeket akarunk tesztelni és integrálni akarjuk azokat az operációs folyamatba.” mondja Michael Horsch.